A Nehéz Ipar - A rendszerváltás vizuális nyomai című kiállítás „elsődleges”, művészettörténeti célja az, hogy újra megjelenítse, és korabeli dokumentumok (meghívók, plakátok, fotók, kritikák) segítségével értelmezze is a legendás, 1989-es Kék Acél kiállítást, amely a Budapest Galéria Lajos utcai Kiállítóházában jött létre – Török Tamás rendezésében – Gábor Imre, Gerber Pál, Gerhes Gábor, Július Gyula, Kicsiny Balázs, Kungl György, Thomas Mulligan, Sugár János és a Hejettes Szomlyazók részvételével.

Maga a Nehéz Ipar cím egyrészt utal arra a politikai és kulturális helyzetre, vagyis a rendszerváltás korára és a posztszocialista vizuális kultúrára, amelyben a kiállított művek a nyolcvanas évek második felében létrejöttek, másrészt viszont kifejezi a rekonstrukció és az interpretáció nehézségeit is. A Nehéz Ipar „másodlagos”, kultúrtörténeti célja ezzel összhangban éppen az, hogy konkrét műalkotásokon keresztül mutassa be a rendszerváltás időszakát a magyarországi szellemi és tárgyi kultúra egy jelentős képzőművészeti szegmensén keresztül.

Hornyik Sándor